[Verze 1]
Egy nap majd a viharos felhők odébb állnak
Egy nap majd el fog érkezni az idő
Amikor újra ragyogóan mosolyoghatunk
Ebben reménykedek
Az utcát, ahol egykoron közösen sétáltunk
Miközben meleg napfény ragyogott ránk
Most sötétség lepi el
Nem tűnik olyan gyönyörűnek, mint előtte

[Elő-refrén]
Miért olyan szürke ma az ég?

[Refrén]
Akárcsak a felhők között átszökő fénysugárra
Akármilyen halovány is, szükségem van az érintésedre
Hogy mosolyogni tudjak

[Utó-refrén]
Te és én
Tudom, hogy ragyogó napjaink már elmúltak
De túl korán van ahhoz, hogy feladjam
Talán még mindig akarlak téged

[Verze 2]
Egy nap majd kitisztul az ég
Egy nap majd a minket ellepő sötétség eltűnik
Ebben reménykedek
[Elő-refrén]
Miért olyan felhős ma az ég?

[Refrén]
Akárcsak a felhők között átszökő fénysugárra
Akármilyen halovány is, szükségem van az érintésedrе
Hogy mosolyogni tudjak

[Utó-refrén]
Te és én
Tudom, hogy ragyogó napjaink már elmúltak
De túl korán van még ahhoz, hogy fеladjam
Talán még mindig akarlak téged

[Verze 3]
Egyszer régen, mindig egymás mellett voltunk
És együtt léptünk át egyik napból a másikba
Azokra a gyönyörű időkre még mindig annyira tisztán emlékszem

[Bridge]
Szóval viszlát
Még ha egyikünk sem akarja a szakítást
Abban a pillanatban, hogy valamelyikünk megfordul
A vég már el van döntve

[Kivezető]
Most már nem térhetünk vissza ahhoz, akik közösen voltunk
Én itt ragadtam
Mert még mindig akarlak téged