[Verze 1]
(Uh, yeah, yeah)
Egyedül vagyok a sötétségbe boruló éjszakában
Én még mindig nem vagyok képes lekapcsolni a napom fényeit
Oly nyomasztó és félelmetes újra egyedül lenni
Egymagam vagyok a söttétséggel
[Verze 2]
Yeah, a fejemben
Értelmetlen gondolatok üldöznek engem
Ugyanaz a régi történet, főszereplő vagy téma vagy bármi nélkül
Ismétlődik újra és újra, A-tól Z-ig, egész éjjel
Még ha ma este vége is lesz
Egy újabb elviselhetetlen nap kezdődik
[Elő-refrén]
Nem is tudom, mikor kezdtеk elönteni engеm ezek a gondolatok
Álljatok le, most: egy, kettő, három
Hogy elszakadhassunk egymástól
Vajon képes leszek-e mosolyogni?
[Refrén]
Nem akarok fent lenni, többé már nem nem
Nem akarok újra fent lenni egész éjszaka
Nem, nem, újra nem
Nem akarom, nem akarom elvesztegetni az időmet
Hogy holnap mélyebbre süllyedjek majd az éjszakában
És hogy messze, messze és még messzebbre kerülhessek innen, oh
[Verze 3]
Az éjszaka egyre több ideje tart, és egyszer csak az elkerülhetetlen holnap elérkezik
És tele lesz azzal, hogy “Állj, állj le, próbál meg újra” ha továbbra is zaklatsz
Emlékezni akarok a régi szép időkre
De minden, amire emlékszem, az ezek a kaotikus éjszakák, elegem van
[Elő-refrén]
Nem is tudom, mikor kezdtek elönteni engem ezek a gondolatok
Álljatok le, most: egy, kettő, három
Hogy elszakadhassunk egymástól
Arra a napra, amikor már mélyen tudok aludni
[Refrén]
Nem akarok fent lenni, többé már nem nem
Nem akarok újra fent lenni egész éjszaka
Nem, nem, újra nem
Nem akarom, nem akarom elvesztegetni az időmet
Hogy holnap mélyebbre süllyedjek majd az éjszakában
És hogy messze, messze és még messzebbre kerülhessek innen, oh
[Utó-refrén]
Az ilyen napok először hónapokká, majd évekké váltak
Ahogy az idő halad előre, egyre jobban szétesek
Rettegek, hogy elveszítem önmagamat a gondolatokkal teli éjszákban
[Verze 3]
Az érzés, amit ebben a sötétségben érzek
Ez az érzés, mintha a víz mélyén úsznék
Túlságosan hideg, kezem és lábam a semmit érintik
Amikor ez történik, kapaszkodj belém, kérlek, ölelj magadhoz most azonnal
Nem számít, hogyan küzdök, hogy kiszabadítsam magam, nem
[Refrén]
Nem akarok fent lenni, többé már nem nem
Nem akarok újra fent lenni egész éjszaka
Nem, nem, újra nem
Nem akarom, nem akarom elvesztegetni az időmet
Hogy holnap mélyebbre süllyedjek majd az éjszakában
És hogy messze, messze és még messzebbre kerülhessek innen, oh
Oh, valaha is véget fog érni ez az éjszaka?
[Utó-refrén]
Az ilyen napok először hónapokká, majd évekké váltak
Ahogy az idő halad előre, egyre jobban szétesek
Rettegek, hogy elveszítem önmagamat a gondolatokkal teli éjszákban
[Kivezető]
Uh, hosszú éjszaka
Nem akarom elvesztegetni az időmet
Még egyszer, lehunyom a szemem