[1. Verze]
Befektettél a hétvégi kincseidbe (Kincseidbe, kincseidbe)
Egy öltönyért és nyakkendőért, egy második feleségért
Most nem azt mondom, hogy csinálhattad volna jobban (Jobban, jobban)
De emlékezz, én, én láttam azt a tüzet lángolni

[Kórus]
Mondd, te emlékszel, mondd, te emlékszel milyen volt fiatalnak lenni?
Mondd, te emlékszel, mondd, te emlékszel milyen volt fiatalnak lenni
Erősnek, elég erősnek, hogy rosszul csináljuk ennyi ember előtt?
Csak ma estére, nézz magadba és szikrázzon fel az emléked
Elég erősen, hogy rosszul csináljuk ennyi ember előtt

[Utókórus]
Rettenthetetlen, rettenthetetlen
Rettenthetetlen, rettenthetetlen

[2. Verze]
Most, ha a boldogságot mindig mérik
Az élet alapján, amit megtervezel, a feljárón lévő kocsiból
Akkor jobban kéne lenned, mint bárki másnak
De jól tudod, ahogyan én is, ez mind hazugság

[Kórus]
Mondd, te emlékszel, mondd, te emlékszel milyen volt fiatalnak lenni?
Mondd, te emlékszel, mondd, te emlékszel milyen volt fiatalnak lenni
Erősnek, elég erősnek, hogy rosszul csináljuk ennyi ember előtt?
Csak ma estére, nézz magadba és szikrázzon fel az emléked
Elég erősen, hogy rosszul csináljuk ennyi ember előtt
[Utókórus]
Rettenthetetlen, rettenthetetlen
Rettenthetetlen, rettenthetetlen
Rettenthetetlen, rettenthetetlen
Rettenthetetlen, rettenthetetlen

[Kivezetés]
Mondd, te emlékszel, mondd, te emlékszel milyen volt fiatalnak lenni?