[1. Verze]
Öntsd a kegyelmet, a kegyelmet rám, gyújtsd fel a történelmet
Megszegem a saját szabályaim, sírok, mint egy bolond
Túlzó történet a lapon, fakuló, rövid dicsőségek
Elég közel voltam az érintéshez, de sosem törődtem a szerelemmel

[Előkórus]
Lángoló románcok temploma ez
És túl messze vagyok az imához
Ez egy szóló dal, és csak a bátraknak való

[Kórus]
Ha bevalljuk az igazat, drágám, beleestél
Mintha nem lenne elég haldokló csillag az égboltodon
Ez egy hihetetlen történet, és csak helló, helló, nincs viszlát (Viszlát)

[2. Verze]
Öntsd a kеgyelmet, a kegyеlmet rám, térde esek majd
És aztán azt mondom: "Megmondtam
Ugyan, hiszen, amikor tudod, akkor tudod"
Az összes magányos árnyéktánc a bölcsőtől a koporsóig
Ez egy szóló dal, és csak a bátraknak való