Felébredek a világ végének napjára
De nem érzem, hogy bármi változott volna
Most azon merengek, hogy volt-e értelme éltemnek

Az autók csak lassan hömpölyögnek előre
Nézem, az utasok búcsúzva integetnek egymásnak
Mondd, mi volt különleges bennem mindvégig?

Hát, azt hiszem, a világ lassan hamuvá vál
Hát, majd meglátjuk, hogyan tovább!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!

Úgy hiszem, minden véget ér
Nincs baj, hisz úgy teszünk, mintha nem lenne itt még
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!

Tíz óra lehet, de pontosan nem tudom
És nem is törődtem vele órákig
Elkezdtem sírni, s nem tudtam abbahagyni
Futottam volna, de hova is menekülhetnék?

Leültem az utcán, magamba néztem
Mondtam: "Hová mész, ember? Nem látod, a világ a pokolba tart
Ints búcsút, ha van, akinek búcsút inthetsz"
Én hiszem, a világ lassan hamuvá vál
Hát, majd meglátjuk, hogyan tovább!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!

Úgy hiszem, minden véget ér
Nincs baj, hisz úgy teszünk, mintha nem lenne itt még
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!

Elmúlt, múlt, kicsim, minden elmúlt
Nincs senki a sarkon, senki nem vár otthon
Volt olyan jó, jó, minden olyan jó
Most elmúlok én, és elmúlunk mind

Elmúlt, múlt, kicsim, minden elmúlt
Nincs senki a sarkon, senki nem vár otthon
Volt olyan jó, jó, minden olyan jó
Most elmúlok én, és elmúlunk mind

Azt hiszem, a világ lassan hamuvá vál
Hát, majd meglátjuk, hogyan tovább!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!

Úgy hiszem, minden véget ér
Nincs baj, hisz úgy teszünk, mintha nem lenne itt még
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!
Nézzük csak, meddig jutottunk!