Harmónia, egy test, egy lélek
Harmónia, szimpla összeállt képlet
Harmónia, kell a negatív képet
Az élet napos oldalát nézzed, mert süt

Rendbenmen
Jó barát, hitt is és odaállt, ami volt az lesz is
És nem számít a prestige
Egyensúlyban valahol mindenki győz és veszt is
Kezdj hát, magaddal valamit rajtad áll
Személyed ez életben amiként alakít a valakit
Mögötted az mind csak lábnyom
Szippantsd a jövőt, könnyedén, szét tárt szárnyon
Új nap és új szemek
Tisztuljanak meg hát a lélegzetek
Érezd, úgy hogy el borítson a teljesség
Hisz része vagy, és ettől egész az egész
Nem bonyolult, csak azzá teszed
Ha nyitsz, fogadhatsz, van hozzá eszed
Nincs lehetetlen, határ az égen túl
Szeresd Földed minden centiben egy élet búj

Harmónia, egy test, egy lélek
Harmónia, szimpla összeállt képlet
Harmónia, kell a negatív képet
Az élet napos oldalát nézzed, mert süt
Wolfie
Nem véletlen, fiatal vagy vagy vénember
Egyensúlyra törekvés, teljessége a véredben
Láss a sötétségben szivárványt
Ellen forradalmár, mozgalom, kitárt fogalom
Bármely bálvány, mint járvány tetőtől talpig járjon át a nyugalom
Öröm áradat itasson
Meg szomjazol utadon, barátként
Koptassa a talpad az ellenséges árnyakat
Hisz szabad vagy így is, ne csak szavad nagy
Lépésről lépésre a jövő mossa tisztára a múltadat
Hisz a múlt, csak adott , mit a szél messze fúj
Dobd el a bánatot, a bút
Tárd szélesre a kaput, hogy fogadhass a tereden
Fújd ki magad, majd újra lélegezd be
Érezd, ahogy a világ veled pulzál
A tó vizétől az égig, vagy akár egy fűszál
Minden egy, aminek te is része vagy
Túl kevés az idő hogy bármit is feladj