Beton.Hofi
PLAYBÁNIA
[„PLAYBÁNIA” dalszöveg]

[Intro]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét

[Refrén]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét

[1. verze]
Nincsen hozzá erőm, hogy magamnak levetítsem
Azt amit én érzek, mert ennek már neve sincsen
Paranoia, paranoia szemem a kilincsen
Mindig az kell, aki nincsen
De nem működött úgy, aztán nem működött így sem
Önmagadat keresed folyton a Lupa Beach-en
Te voltál a kulcsom és végül a bilincsem
Mindig az kell aki nincsen

[Refrén]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
[2. verze]
Minden aforizmád afrodiziákum
Nem felejtem el, hogy anno mit csináltunk
Hezitáltunk, egy nagyon kicsit jártunk
Nem maradt más csak egy kapcsolatnyi vákuum
14 éve nem alszom, nem eszem rendszeresen
De mindent tönkretettem magam körül ma módszeresen
Hogyha meg akar az Úr, akkor veressen
De nem könyörgök senkinek baszd meg, hogy szeressen
A Keleti aluljárót belepi a pánsíp
Amióta nem vagy itthon, minden olyan más itt
Mi-mi-minden utam ez mi-mi-minden ugyanaz
Nehezen cipelem el a testem a lakásig
Be vagyok gyulladva bébi, ki vagyok égve
Olyan halott ez a ház, lassan kiadó télre
Egyszer minden szeretetemet kiadom végre
Egyszer veled temessenek el a Vígadó térre

[Refrén]
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét
Ahogy közeledem nézem a csempét
A mozdulatlan csendjét
A kádban látlak és nézem a lábaid magához húzó medrét