Architects
Másvilág dalszöveg
Most az óceánok kiszáradtak
Felmehetek levegőért?
Mert megtanultam élni nélküle
És törött csontokkal harcolok

Nem voltam kész az elragadtatásra, mi csak keresztül mentünk
De ezek a szavak számomra nem jelentenek semmit
Tudom az idő megjavítja a törést, elvesztem egy labirintusban
És minden út, amit megteszek hozzád vezet vissza

Most az óceánok kiszáradtak
Felmehetek levegőért?
Mert megtanultam élni nélküle
És törött csontokkal harcolok
Most az égbolt kifeketedik
Meg kell találnom az utamat
Mert esik de aszály van
És törött csontokkal harcolok

A roncsokon kerestem
De ez olyan mint egy vihar szemében állni
Mikor fogom végre megkapni az üzenetet?
Néhány dolog megjavíthatatlan
Ez az én keresztem
Saját értelmetlen katasztrófám
Soha nem volt időm, hogy felkészüljek
Mert nem tudtam, hogy az össze rémálmom valóra válhat
Most az óceánok kiszáradtak
Felmehetek levegőért?
Mert megtanultam élni nélküle
És törött csontokkal harcolok
Most az égbolt kifeketedik
Meg kell találnom az utamat
Mert esik de aszály van
És törött csontokkal harcolok

Tisztelettel töltöttem el
A kétségbeesés legmélyebb pontjában
Mert én túl elveszett voltam lent ahhoz, hogy érdekeljen
Nem voltam a csapadékhoz rögzítve
Nem voltam a csapadékhoz rögzítve
A roncsokon kerestem
De ez olyan mint egy vihar szemében állni
Mikor fogom végre megkapni az üzenetet?
Néhány dolog megjavíthatatlan

Most az óceánok kiszáradtak
Felmehetek levegőért?
Mert megtanultam élni nélküle
És törött csontokkal harcolok
Most az égbolt kifeketedik
Meg kell találnom az utamat
Mert esik de aszály van
És törött csontokkal harcolok